„A célunk továbbra is az, hogy a gazdasági és technológiai igényekhez igazodva hozzájáruljunk a munkavállalók informatikai szakmára való átképzéséhez, a hatékony szemléletformáláshoz. Határozott célunk, hogy a jövőben is hasonló kezdeményezésekkel segítsük a magyar emberek és vállalkozások beilleszkedését, boldogulását a digitális világban.” – mondja a HR KOPÓ-nak Solymár Károly Balázs a Technológiai és Ipari Minisztérium helyettes államtitkára.
A HR KOPÓ Csoport által indított IT Realitás program is megjelenik a 2022. november 10-én megrendezésre kerülő REALITÁS online Konferencián. Az IT szekcióban a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) főosztályvezetője, Dr. Kelemen Csaba is előadást tart Magyarország digitalizációs stratégiájáról. A konferencián az IT szekcióban a magyarországi IT szektor és az informatikai munkavállalás lehetőségeiről is beszélnek majd az előadók. A HR KOPÓ Csoport Solymár Károly Balázs helyettes államtitkárt a jelenlegi digitalizációs helyzetről és a digitalizációt elősegítő várható programokról kérdezte a Vállalkozók Világa interjúban.
Az Eurostat adatai szerint a hazai cégek 29 százalékánál dolgozik IT szakember, az uniós tagállamok közül Dániával és Máltával holtversenyben ez a második legmagasabb arány. Helyettes Államtitkár Úr volt a 2018-ban záruló Digitális Magyarország program egyik kidolgozója, és részt vett a magyar vidék digitális felzárkóztatásában. Ahhoz, hogy Magyarország tudja tartani ezt a pozíciót, illetve tovább is fejlődjön a digitalizációban Ön szerint a lakosság informatikai hozzáértésén érdemes még a következő években fejleszteni vagy inkább az informatikus utánpótlásra kell helyezni a hangsúlyt?
A 21. században végbemenő, nagy horderejű digitális, technológiai változásokhoz okosan és időben alkalmazkodnunk kell. Alapszintű digitális tudás nélkül már a mindennapokban sem boldogulhatunk. Az informatikusoknak pedig azért kell folyamatosan naprakészen tartaniuk az ismereteiket, mert munkájuk jellegéből fakadóan akár a világ túlsó felén is akadhat náluk jobb szakember, hogy átvegye a feladataikat.
A digitális gazdaság a hazai GDP és foglalkoztatás mintegy ötödét adja. Az ágazat még markánsabb növekedését az egyre akutabb munkaerőhiány fékezi. Pedig 2010 óta mintegy 70 ezerrel dolgoznak többen az infokommunikációban, és a pénzügyi szektor után itt a második legmagasabb, tartósan 800 ezer forint feletti a havi bruttó átlagkereset. A szakmai utánpótlás bővítéséhez is elengedhetetlen, hogy az állampolgárok lehető legszélesebb köre bírjon megfelelő digitális jártassággal. A fiatalok számára vonzó lehet a biztos elhelyezkedés és kimagasló kereset, de közérthető, akár szórakoztató szemléletformálással is érdemes felkeltenünk az érdeklődésüket.
A jelenlegi gazdasági helyzetben a digitalizáció fejlesztése csökkentheti a vállalatok költségeit, amennyiben több munkafolyamatot is tudnak optimalizálni ezáltal, illetve amennyiben lehetőséget biztosítanak a home office munkavégzésre. Szerepel-e a Minisztérium elképzelései között további program ennek előmozdítására?
Magyarországon az elmúlt években is komoly programok indultak a lakosság felkészítése, a vállalkozások digitális fejlesztése érdekében. Függetlenül attól, hogy milyen szektorban dolgoznak, tevékenykednek, mindenhol segíteni kell a vállalkozásokat az új technológiák alkalmazásában. A mostanihoz hasonló, nehézségekkel teli időszakokban különösen fontos, hogy a vállalatok a krízisben meglássák a lehetőséget, és az új technológiák nyújtotta eszközökkel „előre tudjanak menekülni”. Egy opció a sok közül a távmunka támogatása digitális megoldásokkal. Az otthonról dolgozók száma a koronavírus-járvány első hullámában 300 ezer fő közelébe szaladt fel. Azóta némi szezonális kilengéssel 80-100 ezerre esett vissza, de még ez is több mint duplája a vírusválság előtti szintnek.
A hazai vállalkozások digitális helyzete jelentősen javult az elmúlt években, ám még nem nevezhető ideálisnak. A további előrelépés érdekében a kormány az elmúlt években több programot is elindított. A legátfogóbb, legnagyobb elérésű projekt a 2015 vége óta futó Modern Vállalkozások Programja (MVP), amelybe már közel 16 ezer magyar kis- és középvállalkozás kapcsolódott be. Hamarosan a kormány elé kerül az új Nemzeti Digitalizációs Stratégia (NDS), amelynek alapján további intézkedéseket is tervezünk a témában.
Az emelkedő energiaárak miatt várható-e, hogy az oktatás részben vagy teljesen ismét digitális formában valósuljon meg? Kormányzati oldalról gondolkodnak-e a digitális oktatás további fejlesztésében?
A járványhelyzet felpörgette a digitális felzárkózást az oktatásban is. Az infrastrukturális fejlesztések lezárultak, az iskolák szélessávú fejlesztése megvalósult, a digitális tananyagok elkészültek. Mint minden területen, itt is tovább kíván haladni a kormány. Cél, hogy a jelenlegi uniós programozási ciklusban is olyan fejlesztéseket hajtsunk végre, amelyek szükség esetén még inkább megkönnyítik az iskolák digitális oktatásra való átállását.
Amennyiben egy egyetem vagy más oktatási intézmény úgy dönt, hogy spórolási célból digitális oktatásra, esetleg vizsgáztatásra áll át, milyen támogatásra számíthat a Minisztérium részéről?
Ahogy már említettem, az infrastrukturális lehetőség rendelkezésre áll, de döntő szava ebben a kérdésben a köznevelésért felelős Belügyminisztériumnak, a felsőoktatást és szakképzést felügyelő Kulturális és Innovációs Minisztériumnak van.
Az elmúlt években több állami projekt is folyt a munkavállalók informatikai szakmára való átképzésére. Folytatódnak-e ezek a programok, esetleg várható-e a képzési díjak részben vagy egészben való átvállalása pályázati vagy egyéb forrásokból?
A célunk továbbra is az, hogy a gazdasági és technológiai igényekhez igazodva hozzájáruljunk a munkavállalók informatikai szakmára való átképzéséhez, a hatékony szemléletformáláshoz. A korábban e célból indított programok egy része lezárult, némelyik még mindig tart (pl. az Újratervezés Program). Határozott célunk, hogy a jövőben is hasonló kezdeményezésekkel segítsük a magyar emberek és vállalkozások beilleszkedését, boldogulását a digitális világban.
HR KOPÓ, valvi.hu