A Változás- és Válságmenedzserek Országos egyesülete (VOE) szerint: A vállalkozások végelszámolás vagy felszámolásba sodródás helyett, a még időben történő és jól megtervezett és kivitelezett BPR – jellegű változáskezeléssel, ill. Turnaround menedzsment (termék/szolgáltatás újratervezése, szervezetfejlesztés) fordulattal akár stabil növekedési pályára állíthatók. - mondta el Gál É. Beáta, üzletviteli tanácsadó és KKV szakértő a HR KOPÓ-nak adott interjúban.
A 2022. november 10-én megrendezésre kerülő REALITÁS online Konferencián a VOE is képviselteti magát.
A jelenlegi gazdasági nehézségekben a következőket javasolják a vállalkozásoknak:"Készítsenek az elkövetkező évekre stratégiai tervet, és ne hagyják magukat sodortatni az árral. Továbbá a vállalkozásoknak háromévente számvetést kell végezniük a céljaikat és stratégiájukat illetően. A fenntartható sikeres működés alapja a folyamatmenedzsment és három-hat évente BPR, azaz teljes üzleti újratervezés, a felgyorsult gazdasági és technológiai fejlődés okán is." - olvasható Gál É. Beáta válaszában.
A REALITÁS online Konferencián a VÁLSÁG szekció olyan témákat hoz a hallgatóságnak, amelyek segíthetik a vállalkozókat, hogy felkészültebben kezeljék a változásokat, és megtalálják a számukra leginkább észszerű megoldásokat a menedzsment, a munkaügyek és a pénzügy-finanszírozás területeken.
A HR KOPÓ Gál É. Beátával (VOE tag és KKV tanácsadó) munkásságáról, a jelenlegi gazdasági változásokról és az agilis szemléletről beszélgetett:
Kérjük, mutatkozzon be egy kicsit: Melyik szervezetben, milyen munkakört tölt be, és milyen karrier úton jutott idáig? Miért választotta ezt a hivatást?
A Változás és Válságmenedzserek Országos Egyesülete tagjaként, üzletviteli tanácsadóként veszek részt vállalkozások fejlesztésében, ill. turnaround menedzselésében. Több mint 20 év KKV szektorban szerzett vállalkozásvezetési- és fejlesztési tapasztalattal és az egyetemi képzés alatt szerzett tudással (jelenleg is továbbképzem magamat, METU – VOE EMBA Turnaround Menedzsment szakirányú tk szakon) felvértezve egyenes út vezetett a tanácsadói hivatás irányába.
Célom a hozzám forduló vállalkozások problémáit szakszerűen kezelve a lehető leggyorsabban, a legkevesebb fájdalommal és csak szükségszerű, de a lehető legkevesebb veszteséggel megoldani. Ex kereskedelmi és szolgáltató vállalkozás tulajdonosként és vezetőjeként megtapasztaltam nemzetgazdasági és nemzetközi válság sújtotta időszakot, amelyeket megrendelői-, beszállítói válság, valamint törvénymódosítás csak tovább mélyített. A vállalkozások végelszámolás vagy felszámolásba sodródás helyett, a még időben történő és jól megtervezett és kivitelezett BPR – jellegű változáskezeléssel, ill. Turnaround menedzsment (termék/szolgáltatás újratervezése, szervezetfejlesztés) fordulattal akár stabil növekedési pályára állíthatók.
Ön szerint milyen mértékű a válság jelenleg? Csupán Magyarországot érinti vagy Európát és akár az egész világot megváltoztatják a jelenlegi gazdasági változások?
Elkülöníteném a válságokat típusaik szerint, majd az érintettséget ezek alapján határoznám meg. A gazdasági válság érinti a világ egészét, de a háborús válság leginkább csak Európát és a háborúban álló feleket érinti negatívan. Magyarország földrajzi elhelyezkedését tekintve mindkettőből részesül. Egyetértek azokkal a szakemberekkel, akik azt mondják, hogy a válság kezdeti fázisában vagyunk, de azt gondolom a jelen, aktuális állás szerint, hogy amennyiben nem sújt további egészségügyi és háborús krízis, úgy jövőre elérhetjük a mélypontot, ahonnan már növekedési pályára állhatunk újra. Változtatásra, ésszerűsítésre a későbbiekben mindenképp szükség lesz, máskülönben fejlődés későbbiekben nem lesz tartható hosszútávon.
Mit javasol a magyar vállalkozóknak, hogy talpon maradjanak a változások ellenére? Lehetséges a fejlődés nehezebb körülmények között is, avagy mi hozhat stabilitást, esetleg növekedést is?
Készítsenek az elkövetkező évekre stratégiai tervet, és ne hagyják magukat sodortatni az árral. Továbbá a vállalkozásoknak háromévente számvetést kell végezniük a céljaikat és stratégiájukat illetően. A fenntartható sikeres működés alapja a folyamatmenedzsment és három-hat évente BPR, azaz teljes üzleti újratervezés, a felgyorsult gazdasági és technológiai fejlődés okán is.
El kell fogadni, hogy a változás a szervezetek életének ugyanúgy része, mint ahogyan eleme az emberi létnek is. A változások kezelése mindennapos része a szervezeti vezetésnek. A változások egyre gyakrabban következnek be, követik egymást, és sokszor egyszerre jelentkeznek a szervezetek életében. Sebességüket tekintve is egyre gyorsabban követik egymást, így a vezetőknek egyre kevesebb idejük van reagálni.
Számos szakember nem tesz különbséget a változás és válság fogalmában, pontosabban a változást már válságnak, válság előszelének értékelik, ráadásul mindenképp negatív előjellel. Azt el kell fogadnunk, hogy a változások akaratunktól függetlenül is léteznek. A változtatás viszont elhatározásunk kérdése, önmagától nem következik be. Minden esetben változtatásra van szükség, ha a szervezetet ideálisabb állapotba kívánjuk elmozdítani. Ebben a menedzsereknek és tulajdonosoknak determináns szerepe van.
A múltat is tekintve, a krízishelyzetek - legyenek azok súlyos természeti katasztrófa, gazdasági, pénzügyi válságból, vagy fegyveres konfliktusból eredőek - ugyancsak részei a világnak. Azonban reméljük, mindez nem a lesz a „normális” mindennapi létünk, gazdasági környezetünk meghatározó tényezője. Nem úgy a különféle változások, amelyeknek - ebben a felgyorsult világban - folyamatos a jelenlétük.
A szervezeti válság alapvetően épp ezzel függ össze! Vagyis, nem készülünk fel a változásokra (pl. digitalizáció igénye, piaci viszonyok, makró gazdasági hatások, stb.), vagy nem érzékeljük ezek sürgető késztetéseit. A legtöbb - a szervezet létét fenyegető állapot – válsághelyzet a hétköznapokban a cégeknél ezekből adódik. Egy olyan vészhelyzet, amelyre sokszor a cégek vezetői nem időben reagálnak. A komoly válság kezelése nem mindennapos része és nem tartalmi eleme a vállalatvezetés eszköztárának. A vállalatok vezetőitől elvárás a helyzetek felismerése, és a megfelelő szakszerű segítség (tanácsadók) igénybevétele.
A vállalatok többségénél ez érzékelhető, és a REALITÁS online Konferencián az előadásomban részletesen foglalkozom ezzel a témakörrel.
Ön szerint az agilis módszertan hogyan tud segíteni a szervezeteknek a hatékonyabb vagy sikeresebb működésben?
A magam részéről inkább az agilitást, mint szemléletet, gondolkodásmódot tekintem meghatározónak. E szemlélet mögött eltérő módszertanok léteznek (pl. Lean, Scrum, Kanban, eXtreme Programming, stb.) Az optimális menedzsment, ill. tanácsadói megoldás az, ha az adott céghez/problémahelyzethez igazítva kombináljuk és használjuk ezeket, úgy, hogy közben az adott csapat saját testére szabva érezze ezt, vagy határozza meg.
Az agilis szemléletre a változó világunkban szükség van, de az is tény, hogy nincs egy mindenhol jól bevált megoldás. Úgy is mondhatnám a probléma tartalmától, típusától függő. Vannak olyan helyzetek, amikor az adott projekt kezelésére, nem feltétlenül jó irány az agilis megvalósítás. Sőt a projektek között vannak olyanok, amelyek inkább hagyományos módon lehetnek inkább sikeresek.
Klasszikusan ilyenek például a válságmenedzsment projektek! Ahogy mesteremtől Prof. Dr. Noszkay Erzsébettől is tanultam: „… az idő ellenünk dolgozik. Nincs idő „B” válságkezelő tervet kidolgozni. A válságmenedzser olyan, mint a kitűnő sebész, pontosan tudja és teszi, amit kell – persze egy jó diagnózis birtokában –, és a sebészi team meg kritikai és/vagy egyéb megjegyzések nélkül végrehajtja az utasításait. A legkisebb „egyénieskedés” – a sebészi team bármely tagjának „saját útja” – ott és akkor végzetes lehet. Persze, amikor már megtörtént a fordulatot hozó beavatkozás, és a „beteg” kikerült az „intenzívről”, vagyis indul a gyógyulást hozó és kilábaláshoz vezető változáskezelés, ekkor a turnaround tervet végreható funkcionális teamek elkezdenek dolgozni, és már több jelentősége lehet az egyéni kreativitásnak, kezdeményezésnek is akár!”
Ugyanakkor normál helyzetekben nem érdemes figyelmen kívül hagyni, hogy a ténylegesen agilis működés a vállalat minden szereplőjétől, a legfelsőbb vezetéstől a hierarchia végpontjáig, odafigyelést, elkötelezettséget, erőfeszítést és a korábbinál jóval nyitottabb gondolkodást és munkavégzést – egyszóval kultúraváltást – kíván. Ha mindez nincs meg a szervezetben, akkor előbb ezt a mindset -et, felfogást, kultúrát kell meghonosítanunk!
Hiszen az agilitás nem - a kapott feladatokat - szolgaian végrehajtókat kíván meg, hanem olyan kollégákat, akik egyik legfőbb ismérve a tenni vágyás. Vagyis nem az „utasításokra” várnak, hanem proaktívan képesek és akarnak cselekedni, ha kell, magukhoz ragadni a feladatot.
Milyen szolgáltatással kapcsolatban fordulhatnak Önhöz a vállalkozók?
Szakterületem a KKV-k változás- és válságkezelés, stratégiai kialakítása, annak bevezetése mellett BPR és folyamat menedzsment. A vállalati folyamatok elemzése, hatékonyság vizsgálat, vállalatirányítási rendszerek bevezetésének tervezése és kivitelezése mellett szervezeti kommunikációs tanácsadásban állok rendelkezésre. Továbbá családi vállalkozások átörökítése és jövő tervezése igencsak aktuális és egyben érzékeny témakör, amelyben nagy segítséget tud nyújtani a tanácsadó. Az elmúlt hónapokban megnövekedett az igény az egyéni és csoportos vállalatvezetői konzultációk iránt, amely azt mutatja, hogy a kis és középvállalati vezetők, családi vállalkozások tulajdonosai számára fontos a szakszerű iránymutatás a jelenlegi időszakban.
HR KOPÓ Interjú