COVID, infláció, recesszió. Néhány kifejezés, ami az elmúlt pár évünket és jelenünket áthatja. Kiszámíthatatlan és bizonytalan gazdasági helyzetet jelölő szavak. Érdemes egyáltalán ilyen kétes gazdasági környezetben elindítani vállalkozásunkat? A válasz természetesen nem egyértelmű. Cikkünkben bemutatjuk mire ajánlott figyelni, ha válságban szeretnénk elindítani vállalkozásunkat.
Végezzünk piackutatást!
Legyen szó bármilyen gazdasági helyzetről, a vállalkozás indítása előtt az - az ötlet kitalálása után - a nulladik lépés az igényfelmérés elvégzése. Válsághelyzetben hatványozottan fontos jelentősége van a piac vizsgálatának, hiszen ezen áll vagy bukik a vállalkozás jövője, ezért szánjunk kellő időt és energiát a végrehajtására!
Tartsuk észben azt is, hogy a válságok hatására átrendeződött és jelenleg is éppen átrendeződik a piaci verseny, valamint a vevői igények, szokások. Korántsem biztos az, hogy amire 2-3 éve fokozott kereslet volt, annak ugyanakkora sikere lenne most is, és ellenkezőleg.
A piackutatást nem érdemes elhanyagolni, hiszen hatalmas segítséget nyújt a sikeres vállalkozás indításához a célközönség, konkurencia, lehetőségek megismerése által. Ha már elindult a vállalkozás, akkor pedig a növekedésben támogathat.
2T, azaz a tőke és tartalék
Tőke nélkül nem érdemes vállalkozást indítani, ez a szabály recessziókor pedig fokozottan érvényben van. Hogy mekkora tőke szükséges vállalkozásunk megalapításához az a vállalkozás méretétől és annak körülményeitől (például az elhelyezkedésétől) függ. Érdemes nyomon követni az aktuális pályázati lehetőségeket támogatások elnyerésének érdekében.
A szinte napról napra változó gazdasági helyzet hatására az állandó költségek mellett egyéb váratlan kiadások jelenhetnek meg, amelyek teljesítésével kalkulálnunk kell, és amiket fedeznünk kell a fizetésképtelenség bekövetkeztének elkerülése érdekében. Ugyanígy számolnunk kell a késedelmes kifizetésekkel.
Versenytársak krízismenedzsmentje
Kapcsolódva a piackutatáshoz, javasolt megvizsgálnunk a potenciális versenytársaink krízismenedzsmentjét. Ez alatt felmérhetjük, hogy mely szinteken érinti őket a dekonjunktúra, mi kerül náluk előtérbe és mi szorul háttérbe a válság következtében, illetve azt is, hogy milyen praktikákkal próbálják csökkenteni a válság hatását a vállalkozásuk életében.
A konkurencia jó gyakorlatainak vizsgálatakor ugyanakkor ne felejtsük el, hogy egy kezdetleges, kisebb vállalkozásra nem minden esetben jelennek meg és érvényesülnek ugyanúgy a válság negatív következményei. A következmények nagyrészt a külső tényezőktől függnek, például a partnerektől és beszállítóktól (és természetesen a vásárlóktól).
Ez egyrészt jó hír is, hiszen alacsonyabbról - vagyis egy kevesebb beszállítóval és vásárlóval rendelkező vállalkozásnak - kisebbet lehet esni. Kijelenthető tehát, hogy egy ugyanakkora százalékos visszaesés nem ugyanolyan hatást gyakorol egy kezdő vállalkozásra, mint amekkora változást hoz egy évek óta sikeresen működő vállalkozás életébe.
Egy vállalkozás elindítása válsághelyzetben nem jelent feltétlen nagyobb bukási lehetőséget. Bár a fentiek sem jelentenek egyértelmű sikert, azonban egy alapot nyújthatnak a csőd elkerülése és a vállalat talpon maradása és prosperálása érdekében.
Schalbert Anikó /ValVi.hu
A kép forrása: freepik.com